Helytörténet
Történet kronológia i.e. 1500-tól
(részlet a "Kecskemét történeti kronológja i.e. 1500-tól" c. könyvemből)
i.e. 1500 körül A Czollner téren feltárt urna-temető tanúsága szerint a bronzkorszakban már éltek itt emberek. Az itt lakók az úgynevezett vatyai csoporthoz tartoztak.
Lázár deák 1528-as térképrészlete
i.e. 200-300. A jazig-szarmaták sűrűn megszállják a környéket. Feltevések szerint a vidéken állt Partiscum, az ókori írók által emlegetett híres város. Erre utalnak a Mária városban talált leletek.i.u. 568-800. A hatalmas birodalmat alkotó avarok uralják a két folyó közét. Érdekes avar sírokra bukkantak a Piarista Gimnázium építésekor.
896. A szomszédos Alpár mezején a magyarok legyőzték Zalán bolgár fejedelmet.
Anonymus szerint Szer környékén Árpád vezérletével gyűlést tartott a honfoglaló magyarság. A vezérek vérszerződését ábrázolja a Polgármesteri Hivatal dísztermében Székely Bertalan festménye.
1075. I. Géza király a Felső-Alpár (ma Lakitelek) környéki szőlődombokat a garamszentbenedeki bencés apátságnak adományozza.
1241. Pest felé törekvő Benzsák tatár vezér serege a Duna-Tisza közét és vele Kecskemétet, teljesen feldúlja.
1271-75. Hiteles oklevelek tesznek említést egy Kecske (Gechke, Guechke) megyéről illetve ennek comeseiről.[1]
1352. június 1 A budai káptalan jelentése arról, hogy Karla Jánost Ágasegyháza birtokába beiktatta.
1353. Nagy Lajos király Budán kelt oklevelében először fordul elő
Kecskemét neve. A király hívének, Karla unokájának juttatja Ágasegyháza elhagyott földjét.
Az oklevél a várost possessionak, helységnek említi.
Kecskemét főtere Anno...
1368. A margitszigeti apácák számára rendezett határjárás említésekor Kecskemétet oppidum seu villa-nak jelölik.[2]
1368. október 2. Ceglédet Nagy Lajos és édesanyja az óbudai apácáknak adja. A Talfája erdő közös használatával kapcsolatban említi Kecskemétet is: oppidumnak, mezővárosnak nevezi.
1382. Erzsébet királyné birtokában van a város.
1391. Először szerepel Kecskemét királynői birtokként; a budai káptalan oklevelében.
1400 körül. Kecskemét 3-4.000 fős lakosú.
A legrégibb kecskeméti épületet, a volt ferences templomot ebben az időben emelték.
1415. Borbála királyné birtokában van a város.
Ez évben kelt oklevelében a királynő Kecskemétet civitas nostra- nak nevezi.[3]
1423. Zsigmond király védlevele (melyet a szabadszállási és buzdánszállási kunok részére adott ki) Kecskemétet oppidum nostrum-nak nevezi.
1424. Ez évben kelt oklevél oppidum seu civitas- nak említi Kecskemétet.
1433 Magyarországi utazása alkalmával írja Kecskemétről Bertrandon de la Brocquére “ hol a lovak vadállatokhoz hasonlóan egészen szabadon élnek, egymást éri a ménes “.
1439. Erzsébet királynő 2500 aranyforintért -vámjával együtt- zálogba adja a Káthay testvéreknek. A királynő az elzálogosító levélben oppidum nostrum- nak nevezi Kecskemétet. A város határát azonban sohasem szabdalták jobbágytelkekre: a város mint testület, mint jogi személy tárgyalt a földesúrral. A tanács mindenkor maga igazgatta a város ügyeit.
1445. Gutari Nagy László zálog címen igényt tart Kecskemétre.
1449. Hunyadi János kormányfő is megfordul a városban.
1452. Péró Jánosnak, a város sóraktári felügyelőjének adományozzák a várost.
1456. Hunyadi Lászlóra és Hunyadi Mátyásra száll a város.
(Péró János a kormányzó sójavadalmai körül 5000 arannyal nem tudott elszámolni, és ennek biztosításául Kecskemétet kötötte le zálogul.)
Kecskemétet a két Hunyadi 5000 Ft értékben Lábatlan János Csongrád-megyei főispánnak adja át, mint előbb V. László, majd 1458-ban Mátyás, mint király megerősíttetett.
Ezután Péró János özvegye és fia Gergely 5000 aranyért visszaváltja a várost.
Főtér 1872
[1] Várairól, illetve vármegyék ispánjairól
[2] mezővárosnak, illetve mezőgazdasággal foglalkozó környék központjának jelölik.
[3] Jómódú, polgári város
A közölt írásom, és az oldalon található képek másolásához, felhasználásához az engedélyem szükséges!
